Amit a kötelező gépjármű biztosításról feltétlenül tudni akart

1.1 Mi a biztosítási kötelezettség?

A biztosítási kötelezettség azt jelenti, hogy minden magyar gépjármű üzembentartója köteles gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kötni, és az után a díjat megﬁzetni. A biztosítási kötelezettség tehát az üzembentartót terheli, a gépjármű forgalomba helyezésétől kezdve annak forgalomból való kivonásáig. Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása (leggyakrabban adásvétel) miatt kerül sor, az új üzembentartó a tulajdonjog átszállását követően köteles a kötelező felelősségbiztosítást haladéktalanul, még azon a napon megkötni!

1.2. Mi a díjfizetési kötelezettség?

A biztosítási szerződésben a biztosító a díj ellenében vállalja, hogy a szerződésben meghatározott kockázatok bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást nyújtja, a biztosított pedig arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítás díját a biztosítónak határidőre megﬁzeti. A biztosítási díj a biztosítót a biztosítási időszak kezdőnapján megilleti, azonban a szerződő felek ettől eltérően is megállapodhatnak, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében erről jogszabály eltérően rendelkezhet.

A Gfbt. szerint a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót, aki a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megﬁzetését követelheti. A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj). Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megﬁzetni.

A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjﬁzetési időszak első napján esedékes.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem ﬁzetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő ﬁgyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemﬁzetés miatt következett be.

Gépjárműﬂottára kötött szerződés esetén a szerződő felek a Gfbt-ben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, valamint a díjﬁzetést illetően.

1.3. Mi a következménye annak, ha nem kötöm meg, nem fizetem be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást?

Az üzembentartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban, pénzbírsággal sújtható! A szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot is szabhat ki.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötése elmulasztásának másik szankciója a fedezetlenségi díj, melyet a biztosítatlan időszak után kell megﬁzetni.

A harmadik, legsúlyosabb következmény azonban akkor éri az üzembentartót, ha a biztosítatlan járművével kárt okoz. Ebben az esetben ugyanis károsult kárát a Kártalanítási Számla téríti meg, viszont az üzembentartótól a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítását és költségét követelhetik. Szükség esetén a Kártalanítási Számla bírósági úton szerez érvényt követelésének.

1.4. Mit jelent a díjnemfizetéssel történő megszűnés? Hogyan alakul ebben az esetben a biztosítási évforduló?

A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről tizenöt napon belül igazolható módon értesítést küldeni az üzembentartónak, amennyiben a szerződés megszűnése díj-nemﬁzetés miatt következett be.

A díj-nemﬁzetés miatt az adott biztosítónál megszűnt és a törvény értelmében ugyanazon biztosítási időszakban az adott biztosítónál újrakötött szerződések esetében az évforduló az eredeti szerződés szerinti évforduló marad. Csak abban az esetben változik meg az új szerződés évfordulója, ha az újbóli kötésre az eredeti biztosítási időszak lejártát követően kerül sor.

1.5. Mi a fedezetlenségi díj? Kinek és miért kell megfizetni? Kérhetek-e méltányosságot?

A fedezetlenségi díjat – amelyet néha helytelenül „MABISZ-díjnak” neveznek – a gépjármű üzembentartójának kell megﬁzetnie a biztosítási időszak díjﬁzetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára, vagyis arra az időszakra, amikor a gépjármű nem rendelkezett kötelező felelősségbiztosítással. Ez az időszak általában a tulajdonjog megszerzése vagy a korábbi szerződés megszűnése és a biztosítási szerződés megkötése közötti idő.

A fedezetlenségi díj beﬁzetése semmilyen szolgáltatásra nem jogosít, ez az utólagosan beﬁzetett összeg a fedezetlenség, a biztosítatlanság szankciójának tekinthető, ami a biztosítási szerződés mielőbbi megkötésére ösztönzi az üzembentartókat.

A díjﬁzetési kötelezettség alól csak a szünetelés időtartama, valamint az üzembentartó önhibáján kívüli, hitelt érdemlően igazolt okból bekövetkező díjnemﬁzetés időtartama jelent kivételt.

Az üzembentartó a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt egy összegben, 30 napon belül köteles megﬁzetni.

1.6. Hogy működik a biztosításoknál az évfordulós felmondás?

A Ptk. szerint a biztosítási szerződést a biztosítási évfordulóra a felek bármelyike – tehát mind a biztosított, mind a biztosító – indokolás nélkül írásban felmondhatja, oly módon, hogy a felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. napon éjfélig be kell érkeznie.

A határidőt követően, késve beérkező felmondást az érintett fél már nem köteles elfogadni. Tekintettel arra, hogy a postai úton feladott felmondások megérkezési ideje több nap, akár egy hét is lehet, ezért a későn meghozott felmondási döntést már célszerű vagy faxon, e-mailben elküldeni a biztosítónak, vagy még biztosabb a társaság irodájában személyesen átadni és átvetetni.

1.7. Hogyan lehet év közben felmondani egy kötelező felelősségbiztosítást?

A biztosítási időszakon belül a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

1.8. Milyen esetekben szűnik meg érdekmúlással a szerződés?

A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzembentartó változása (adásvétel, ajándékozás stb.) esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg.

A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzembentartó személyében változás áll be, tehát a gépjármű eladásra kerül, a tulajdonos más üzemben tartót jelöl meg stb.

1.9. Mi a teendő, ha az ügyfél szüneteltetni akarja kötelező felelősségbiztosítását?

Az ügyfélnek lehetősége van a kötelező felelősségbiztosítását szüneteltetni. Ehhez elengedhetetlenül fontos a gépjármű forgalomból történő kivonása, melyet az illetékes okmányirodában vagy kormányablaknál kell kezdeményezni.

A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében akkor szünetel, ha az üzembentartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjárművet ideiglenesen kivonták a forgalomból. A biztosítót ajánlott az ideiglenes kivonás tényéről haladéktalanul értesíteni (a forgalmi engedély az okmányiroda vagy a kormányablak igazolásának bemutatásával).

A szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított hat hónapon belül nem történik meg, a szerződés a hat hónapos időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

A szünetelést követő díjrészlet ﬁzetésének esedékessége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító 15 napon belül tájékoztatja az üzembentartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetleges károkozás következményeiről.

A szünetelés időtartama alatt nem áll fenn az üzembentartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjﬁzetéssel történő hatályban tartására.

1.10. Mi a teendő gépjármű öröklése esetén?

Az üzembentartó halála esetén a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a szerződést díjﬁzetéssel hatályban tartotta. Ez a biztosítás azonban a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésének napjától megszűnik, mivel a gépkocsi tulajdonjoga az örökösre szállt, s ebből adódóan a biztosítónak beﬁzetett többletdíjat visszaﬁzeti.

Az örökösnek a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul meg kell kötnie.

1.11. Mi a bonus-malus rendszer?

A biztosítótársaságok a kármentes vezetést a bonusfokozat növekedésének megfelelő díjkedvezménnyel jutalmazzák. Az ún. bonus-malus besorolás minden biztosítónál befolyásolja a biztosítási díjat. Ha károkozás történik, a kedvezmény elveszhet, a szerződés besorolása romolhat.

A bonus-malus rendszer személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra kiterjedő, több osztályból álló rendszer. A bonus-malus rendszer egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll. A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából a kármentes időszak, illetve az okozott – a biztosító kártérítési kötelezettségét kiváltó – károk számának alapján a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolja). A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani. Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzembentartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzembentartó gépjárművét ki vezette. Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan a nyomozó hatóságnál büntető feljelentést tesznek, akkor a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti. A rendszerbe újonnan belépő üzembentartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás ﬁgyelembevételével létrejött szerződést.

1.12. Mikor lép előre az ügyfél a bonus-malus rendszerben?

A szerződés besorolása egy osztályt emelkedik, ha a szerződés a vonatkozó biztosítási időszakban legalább 9 hónapig hatályos és a teljes időszakban kármentes volt.

1.13. Milyen bonus-malus osztályba kerül az ügyfél, ha a már meglévő gépjárműve mellé másikat vásárol?

1.14. Mi történik, ha az ügyfél a tárgyévben balesetet (vagy baleseteket) okoz?

A balesetek számától és a gépjármű kategóriájától függően az alábbiakban feltüntetett mértékben változik a bonus-malus besorolás:

Kiinduló osztály

Megﬁgyelési időszak kártörténeti adata alapján

	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén:

Kiinduló osztály

Megﬁgyelési időszak kártörténeti adata alapján

	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

1.15. Hogyan történik a bonusátvezetés? (érdekmúlás, díjnemﬁzetés)

A biztosító az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő két éven belül ﬁgyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés-megszűnés esetén a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól két éven belül az adott üzembentartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának ﬁgyelembevételével. Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.

1.16. Mi a határbiztosítás és hol köthető?

A külföldi telephelyű jármű üzembentartójának a Magyarország területére történő belépésekor és az országban való tartózkodás teljes időtartama alatt ugyanazzal a biztosítási fedezettel kell rendelkeznie, mint a magyar gépjárművek üzembentartóinak. A biztosítási fedezet meglétét a nemzetközi gépjármű-biztosítási kártyával (zöldkártya), vagy meghatározott országok esetében a gépjármű forgalmi rendszámával és a gépjárműre külön elhelyezett országjellel igazolja. Amennyiben a külföldi jármű üzembentartója (vezetője) nem tudja a biztosítási fedezet meglétét a fenti módok valamelyikén igazolni (pl. mert a jármű nem a Zöldkártya Rendszer valamely országában honos), akkor határbiztosítási szerződés megkötésére kötelezett. A határbiztosítási szerződés megkötésére a határvámhivatalokban és az Allianz Hungária Biztosító Zrt. kijelölt ﬁókjában (Budapest, IX. ker. Haller utca 32., tel.: +36-20-926-4349) van lehetőség. Az így kötött határbiztosítás az Európai Gazdasági Térség egész területére érvényes. A biztosítás egy hónap időtartamra köthető, mely indokolt esetben hat hónapra meghosszabbítható. Amennyiben a gépjárművet hat hónapot meghaladó időtartamban kívánják Magyarországon üzemeltetni, azt magyar forgalmi rendszámmal kell ellátni. Eziránt a tartózkodási hely szerinti okmányirodában vagy kormányablaknál lehet érdeklődni. A szerződéskötéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatokat az Allianz Hungária Biztosító Zrt., míg a kárrendezést a MABISZ GKI végzi.

Ha káreseményt követően a külföldi autós a biztosítási fedezet meglétét határbiztosítási kötvénnyel igazolja, pontosan ki kell tölteni az ehhez csatolt baleseti bejelentő nyomtatványt, és mindkét fél általi aláírása után ennek eredeti és a kötvény másolati példánya átadásával kell a káreseményt a Generali-Providencia Zrt.-nél bejelenteni. A biztosító szakértője a sérült gépjárművet vagy egyéb vagyontárgyat megszemlézi, kárfelvételi jegyzőkönyvet és kárszámítást készít, majd a káriratokat irodánkhoz továbbítja a kártérítés kiﬁzetése céljából.